Football Manager 2014

  • Tesztplatform:  PC
  • Írta:  Mo
Megosztom az iWiW-en! Megosztom a Facebook-on! Megosztom a Twitter-en! Hozzáadom a Google könyvjelzőimhez! Hozzáadom a Startlapomhoz! Megosztom a MySpace-en! Könyvjelző és megosztás
Hiába vonult téli pihenőre a magyar Nemzeti Bajnokság, a futballrajongók így sem maradnak izgalmak nélkül (érezd a szarkazmust!), hiszen az SI Games jóvoltából ismét belevethetjük magunkat a vezetőedzők véres-verejtékes mindennapjaiba.
A legutóbbi FM epizód nem sok igazi újdonságot hozott a vérbeli futballmenedzserek számára, hiszen a fejlesztések főként a leegyszerűsített, ám pergő játékmenetet kínáló Klasszikus és Kihívás játékmódok, illetőleg a Steam integráció bevezetésére koncentráltak. Idén szerencsére inkább a teljes komplexitásában megjelenő Karriermódnak szenteltek nagyobb figyelmet a Sports Interactive-nál, és bár drasztikus változásokra ezúttal se számítson senki, mégis érdekes szemléletmódváltás látszik kibontakozni a leprogramozott kódsorok mögül. Az immáron több mint húsz esztendeje futó Football Manager széria legnagyobb erőssége a csapatunk pályán mutatott teljesítményét befolyásoló beállítási lehetőségek évről évre való bővítésében rejlett, illetőleg az így összeálló roppant szerteágazó és komplex élményt nyújtó játékmenetben, amiben sikerünk vagy bukásunk gyakran csupán egy-egy apró csúszkabeállításon múlt. Idén azonban úgy tűnik, hogy a fejlesztők egy első pillantásra talán egyszerűbb, mégis a valósághoz közelebb álló, ha úgy tetszik „emberibb” játékmenet kialakítása felé tettek egy lépést.

A FUTBALL UNIVERZÁLIS NYELV?
Más szóval már nemcsak a nyerő felállás kidolgozása miatt főhet a fejünk, hanem az érzékeny lelkű futballistákkal, a keményszívű vezetőséggel, vagy éppen az agresszív újságírókkal való napi kapcsolattartás okán is. Persze ez nem nagy újdonság, hiszen már évek óta unalmas sajtótájékoztatókon vehetünk részt, elbeszélgethetünk a játékosainkkal egy-egy jobb/rosszabb teljesítmény láttán, azonban ez a kommunikációs rendszer mintha most ért volna be igazán. A válaszopciók minden egyes területen kibővültek, így például dialógusok formájában tarthatunk már öltözői megbeszéléseket, a játékosok felvetéseire akár egyesével reagálva, megkérdezhetjük a csapatkapitányt, hogy miként váltsunk szót az éppen hisztiző új sztárigazolással, vitákat folytathatunk a vezetőséggel a fizetésekre szánt összegekről, a szezon végén pedig évértékelő találkozón mondhatjuk el véleményünket a mutatott teljesítményről.


Sőt, ahelyett, hogy munkanélküli menedzserként azonnal konkrét ajánlatot kapnák valamelyik klubtól, előtte állásinterjúra mehetünk, amely során leendő csapatunk menedzsmentje felvázolhatja elképzeléseit, mi pedig számot adhatunk ambícióinkról. Az így zajló interakciók nem csupán feleslegesen beiktatott kattintáskörök, mondandónk más-más hangnemekben történő előadása különböző reakciókat eredményez, így komoly befolyással bír a játék további alakulására, és ettől az egész valahogy egy csapásra élővé válik. Meglehet, hogy egy rossz stílusban megtartott mérkőzés utáni értékelés fellázítja az egész csapatot ellenünk, de akár az is megeshet, hogy egy másik menedzserrel ápolt jó viszonyunknak köszönhetően könnyebben igazolhatunk tőle játékosokat. Persze a sajtótájékoztatók és szerződéstárgyalások egy idő után fájdalmasan repetitívvé válnak, a temérdek válaszopciónak köszönhetően azonban mégis egész jól segítenek beleélnünk magunkat a szerepünkbe, és legalább olyan fontos részét képezik a játéknak, mint a taktika kidolgozása.

MONDOM, HOGY MERRE FUSS!
A taktika, ami szintén a kommunikáció mentén változott a leginkább, hiszen mostantól kezdve búcsút mondhatunk a csúszkás beállításoknak, helyettük szöveges utasításokkal formálhatjuk kedvünkre a csapatjátékot. A csapatbeállításokat és a játékosinstrukciókat ne is keressük a megszokott formában, sőt, a mérkőzés közbeni „bekiabálásokat” sem találjuk majd, mivel lényegében ezek alakultak át taktikai utasításokká. Természetesen alaposan kibővített repertoárral, melyeket a csapat egészére és egyes játékosokra külön-külön is alkalmazhatunk öt témakörre felosztva, úgymint a labda birtoklásának és megjátszásának módja, a felállás és a posztok változtatása, az alapvető csapatmozgások kialakítása, illetőleg a támadás és a védekezés megszervezése. Sokan elsőre biztosan felszisszennek ennek hallatán, attól tartva, hogy kevésbé tudnak beavatkozni a taktika finomhangolásába, vagy hogy elveszti a játék az igazi mélységét, hiszen egy skálázható érték megadása helyett most csupán bináris döntéseket kell meghoznunk (a csapat védekezzen-e feljebb tolva vagy sem, próbáljanak-e labdát szerezni a csatárok már az ellenfél térfelén vagy sem, stb.). A látszólagos egyszerűsítést azonban remekül ellensúlyozza a játékosok egyéni szerepköreinek és utasításainak felértékelődése, amikkel igazán az alapoktól kezdve szervezhetjük meg a taktikánkat, és akkor még nem is szóltunk az új posztok (pl. hamis kilences) megjelenéséről, illetőleg a meglévők finomításáról. Sokkal életszerűbb, hogy az egyes futballisták képességeit figyelembe véve és összehangolva kell kihoznunk a legtöbbet a lehetőségeinkből, és nem homogén csapategységenként kezelve őket ugyanazt elvárni mindegyiküktől. Ha a jobb oldali szélső hátvédünk jól cselez, akkor igenis kovácsoljunk előnyt belőle, a lassabb és körülményesebb baloldalit pedig ne engedjük elkalandozni posztjáról.


A menedzserjátékhoz képest egész pofásan festő és újabb játékmechanikai fejlesztéseken átesett 3D-s meccsmotor jól adja vissza a taktikai képernyőn megálmodott csapat- és játékos mozgásokat, bár néha egy-egy bugos megoldás azért még mindig becsúszik, amit az SI Games a rendszeres foltozásokkal azért viszonylag gyorsan orvosolni szokott (ilyen volt az azóta már javított, rengeteg kapufát eredményező szögletrúgási variáció). De azért egyből ne írjunk felháborodott levelet a fejlesztőknek, ha rendre 3-4 gólt kapunk meccsenként, mondván, hibás terméket sóztak a nyakunkba, inkább próbáljuk kitalálni, hol rontottuk el a győztesnek hitt taktikánkat. Ebben nagy segítségünkre lesz a stábunk, amely a mérkőzések alatt egy kis párbeszédablakban folyamatosan jó tanácsokkal bombáz minket a játék alakulásának megfelelően, hogy miként kellene változásokat eszközölni a pályán, hogy az eredmény a mi szájízünk szerint alakuljon. A javaslatok egyetlen kattintással elfogadhatók, és gyakorta tényleg hasznosak – azonban alaposan fontoljuk meg, hogy miként döntünk, hiszen megeshet, hogy az alapfilozófiánkkal és stratégiánkkal teljesen szembemenő utasítással összezavarjuk a csapatot. Ha például alapvetően rövid passzos játékot játszunk, akkor nem biztos, hogy érdemes az asszisztens javaslatára azonnal beadásokra váltani, mert addig éppen jó százalékban fejeltük el a labdákat az ellenfél elől.

NEM KEZDŐKNEK VALÓ VIDÉK
Aki először ül le a széria elé, az jobb, ha felköti azt a bizonyos alsóneműt, mert hiába a remekül kézre álló és kényelmes kezelőfelület, az új, színek szerint csoportosított hírcsokrok, a jól elrendezett menüpontok, amiken a rutinos ujjak pillanatok alatt minden fontos információt a képernyőre csalogathatnak, mert kell egy kis idő, amíg ebben az elképesztő méretű információmennyiségben az ember eligazodik. Az alapokon végigvezető Tutorial opció átböngészése erősen ajánlott tehát a kezdőknek, és elsőként inkább a leegyszerűsített opciókkal, ám így is élvezetes játékmenettel bíró Klasszikus játékmóddal érdemes próbát tenni. A régi motorosok az ismét feltűnő Kihívás opcióban tehetik próbára képességeiket meglehetősen izzasztó szituációkban (megbomlott csapategység helyreállítása, veretlen szezon produkálása, stb.), illetőleg a Steam integrációnak hála napról napra újabb, a felhasználók által megálmodott feladatokkal és egymás verhetetlen alakulatával birkózhatnak online.

Az FM további rengeteg apró újítását felsorolni is nehéz volna, de a lényeg sokkal inkább az, hogy az SI Gamesnek újra sikerül érzelmi hullámvasútra ültetni az elszánt futballstratégákat. Mint a valóságban: az ember üvöltve szidja a falábú védőket, a fejét fogva fújtat a kihagyott ziccer után, máskor meg vad örömtánccal és artikulálatlan hörgéssel ébreszti a családot az utolsó pillanatban lőtt egyenlítőgól láttán. A virtuális menedzserek élete már csak ilyen.
  GalériaFootball Manager 2014  
  « vissza a tesztekhez  

Értékelés

Az értékeléshez be kell jelentkezned. Ha még nincs azonosítód, regisztrálj!

  pepsifoci.hu    

Adatlap

Football Manager 2014

megjelenés:

2013. október 31.

fejlesztő:

Sports Interactive

kiadó:

Sega

Web Fórum Teszt
Galéria
Kapcsolódó galéria:
Előzetes képek
Kapcsolódó cheat:
Kapcsolódó videó:

  tovább az adatlaphoz...

Értékelés

Komplex, összetett, valósághű és az érzelmeket felkorbácsoló játékmenet, korrekt kommunikációs rendszer, a kezdőket és az időhiányban szenvedőket segítő Klasszikus mód, megújított kezelőfelület, viszonylag baráti gépigény, Linux-támogatás, Steam integráció.
Hosszútávon unalomba fulladó interakciós helyzetek, nem mindig következetes meccsmotor, fejlődő, de nem túl szép 3D-s grafika, apróbb bugok.
75
85
90
75
95

Ajánlott konfiguráció:

CPU: 2 magos / 1800 MHz, RAM: 1024 MB, GPU: SM 3.0, DX 9.0c / 128 MB, HDD: 3 GB

Közösségi média

A 10 legfrissebb teszt

A hónap legnépszerűbb tesztjei

Szavazás

Ha indítanánk offline bajnokságot, akkor elindulnál rajta?
   

Friss hírek

Pcguru.hu